A HÍRKÖZLÉS ALAPJAI

Szerzők:

• Bozsóki István
• Frigyes István
• Frajka Béla
• Gajdos Sándor
• Géher Károly
• Granát János
• Gordos Géza
• Gödör Éva
• Henk Tamás
• Kovács Imre
• Mátay Gábor
• Molnár Béla
• Nagy Lajos
• Osváth László
• Pálinszki Antal
• Pap László
• Szabó Csaba
• Szekeres Béla
• Szokolay Mihály
• Tatai Péter
• Vajda István
• Zombory László

Főszerkesztő:

• Géher Károly

Társszerkesztő:

• Gajdos Sándor

Lektorok:

• Péceli Gábor
• Sallai Gyula

Tartalomjegyzék

• Előszó
• 1. Bevezetés
  • 1.1. A híradástechnika fogalma
  • 1.2. A híradástechnika társadalmi jelentősége
  • 1.3. A híradástechnika története
  • 1.4. A könyv felépítése
• 2. A jelek leírása
  • 2.1. A jelek osztályozása
  • 2.1.1. A determinisztikus jelek fajtái és jellemzői
  • 2.1.2. A jelek spektrális felbontása
  • 2.2. Sztochasztikus folyamatok
  • 2.2.1. A sztochasztikus folyamatok részleges jellemzése
  • 2.2.2. Stacionárius és ergodikus folyamatok
  • 2.2.3. Stacionárius folyamatok lineáris transzformációi
  • 2.2.4. A spektrális sűrűségfüggvény fizikai jelentése
• 3. Mintavételezés - diszkrét források kódolása
  • 3.1. Analóg jelek és mintasorozatok kapcsolata
  • 3.1.1. A mintasorozatok spektruma
  • 3.1.2. Jelvisszaállítás egyenközű minták alapján
  • 3.1.3. Véletlen sorozatok spektrális sűrűsége
  • 3.1.4. Kvantálási zaj, nemlineáris kvantálás
  • 3.2. Szimbólumsorozatok mint híranyagok
  • 3.2.1. A kódolás tömörsége
  • 3.2.2. Szimbólumsorozatok kódolása
• 4. Akusztikai alapok
  • 4.1. A hang fizikai leírása
  • 4.2. Az emberi hallás fiziológiai tulajdonságai
  • 4.3. A hangtér mesterséges előállítása
  • 4.4. Az átvitel fajtái, minőségi követelmények
  • 4.5. Elekroakusztikai átalakítók
  • 4.6. Mikrofontípusok
  • 4.7. Hangszórók
  • 4.8. Fejhallgatók
• 5. Fénytechnikai alapok
  • 5.1. Érzet-, fizikai és pszichofizikai jellemzők
  • 5.2. Szem, látás, színvisszaadás
  • 5.3. Hőmérsékleti sugárzás, fotometria
  • 5.4. Színmérés
  • 5.5. A kép
  • 5.5.1. Mozgókép-továbbítás (fekete-fehér)
  • 5.5.2. Színes mozgókép-továbbítás
• 6. Hírközlő csatornák
  • 6.1. Az analóg csatornák jellemzése
  • 6.1.1. Időinvariáns lineáris torzítások
  • 6.1.2. Visszhang, utánzengés
  • 6.1.3. Idővariáns lineáris torzítások
  • 6.1.4. Nemlineáris torzítások
  • 6.1.5. Additív zajok
  • 6.2. A digitális csatornák jellemzése
  • 6.2.1. Emlékezetmentes csatornák
  • 6.2.2. A hibák felismerésének alapgondolata
  • 6.2.3. A bináris szimmetrikus csatorna kapacitása
• 7. Hibakorlátozó kódolás
  • 7.1. Kódolási alapfogalmak
  • 7.2. Lineáris kódok
  • 7.3. Egyszerű lineáris kódok
  • 7.3.1. Ismétléses kód
  • 7.3.2. Egyszerű paritáskód
  • 7.3.3. Kétdimenziós paritáskód
  • 7.3.4. Hamming-kód
• 8. Vezetett hullámú összeköttetések
  • 8.1. Célkitűzés
  • 8.2. Jelátviteli feladatok a híradástechnikában
  • 8.3. Átvitel TEM hullámvezetővel
  • 8.3.1. Duplex hangfrekvenciás távbeszélő-összeköttetés
  • 8.3.2. A TEM hullámvezetők felépítése
  • 8.3.3. A TEM hullámvezetők átviteli modellje
  • 8.3.4. Erősített hangfrekvenciás átvitel
  • 8.4. Átvitel dielektromos hullámvezetővel
  • 8.4.1. A dielektromos hullámvezetés alapelve
  • 8.4.2. Fényadók és -vevők
  • 8.4.3. A dielektromos hullámvezetők átviteli modellje
  • 8.4.4. A dielektromos hullámvezetők felépítése
• 9. A rádiócsatorna
  • 9.1. Az elektromágneses spektrum felosztása és felhasználása
  • 9.2. A rádiócsatorna definíciója
  • 9.3. Fontosabb antennajellemzők
  • 9.3.1. Az antenna mint térbeli szűrő
  • 9.3.2. Az antenna iránykarakterisztikái
  • 9.3.3. Irányhatás és nyereség
  • 9.3.4. A vevőantenna hatásos felülete
  • 9.4. Hullámterjedési módok
  • 9.4.1. Közvetlen hullám és szabadtéri csillapítás
  • 9.4.2. A refrakció
  • 9.4.3. Talajreflexió
  • 9.4.4. Sík föld feletti kétutas hullámterjedés
  • 9.4.5. Diffrakciós terjedés
  • 9.4.6. Felületi hullámú terjedés
  • 9.4.7. Troposzferikus szórás
  • 9.4.8. Az ionoszferikus hullámterjedés
• 10. Zaj
  • 10.1. Termikus zaj
  • 10.2. Az átviteli rendszer jellemzése a zaj szempontjából
  • 10.3. Az eredő zajtényező
  • 10.4. Összetett zajforrás ekvivalens zajhőmérséklete
  • 10.5. Rádió-összeköttetés jel-zaj mérlege
  • 10.6. Kvantáltságból adódó zajjelenségek
• 11. Analóg modulációs eljárások
  • 10.1. Amplitúdómodulációk
  • 10.1.1. AM jelek szinuszus moduláció esetén
  • 10.1.2. AM jelek demodulálása
  • 10.2. Szögmodulációk
  • 10.2.1. FM jelek demodulálása
• 12. Digitális modulációs eljárások
  • 12.1. Alapsávi modulációs rendszerek
  • 12.1.1. Alapsávi impulzusjelalak-formálás
  • 12.1.2. A hibaarány meghatározása
  • 12.2. Vivős modulációs rendszerek
  • 12.2.1. Bináris digitális modulációs rendszerek felépítése
• 13. A csatorna megosztása
  • 13.1. Frekvenciaosztású és időosztású nyalábolás
  • 13.2. Kódosztás
  • 13.3. Rugalmas időosztás: lekérdezéses (polling) módszerek
  • 13.4. Véletlen hozzáféréses, időosztásos eljárások
  • 13.4.1. Aloha típusú, véletlen hozzáféréses eljárások
  • 13.4.2. Vivőérzékeléses módszerek
  • 13.4.3. Konfliktusfeloldásos eljárások (fa-algoritmusok)
• 14. Nyilvános kapcsolt távbeszélő-hálózatok
  • 14.1. A távbeszélő-hálózatok struktúrája
  • 14.2. Távbeszélő-készülékek
  • 14.3. Automata távbeszélőközpontok
  • 14.4. Tároltprogram-vezérlésű központok
  • 14.5. Digitális kapcsolóközpontok
• 15. Forgalomelmélet
  • 15.1. Fogalmak, definíciók
  • 15.1.1. A távbeszélő-forgalom matematikai modellje
  • 15.2. Veszteséges rendszerek
  • 15.2.1. Teljes elérhetőségű csoport
  • 15.2.2. Linkrendszerek
  • 15.3. Várakozásos rendszerek
• 16. Pont-pont közötti összeköttetések
  • 16.1. Minőségi paraméterek
  • 16.2. Átviteli rendszerek – néhány általános blokkvázlat
  • 16.3. Mikrohullámú átviteli rendszerek
  • 16.3.1. Néhány általános tulajdonság
  • 16.3.2. Digitális rádióátvitel
  • 16.3.3. Digitális rádiórelé-rendszerek
  • 16.3.4. Műholdas digitális hírközlés
  • 16.3.5. Analóg rádiórelé-rendszerek
  • 16.4. Optikai átviteli rendszerek
  • 16.4.1. Intenzitásmodulált optikai átvitel
  • 16.4.2. Koherens optikai átvitel
• 17. Mobil hírközlés
  • 17.1. A mobil hírközlés fontosabb jellegzetességei
  • 17.1.1. A mobilszolgálatok működésének szabályozási keretei
  • 17.1.2. A földi mobilszolgálatok felépítése és működése
  • 17.1.3. A mobil rádiócsatorna
  • 17.2. Zártcélú rendszerek
  • 17.3. Nyilvános mobil hírközlés
  • 17.3.1. A nyilvános mobil hírközlés főbb sajátosságai és eszközei
  • 17.3.2. A páneurópai mobil hírközlő rendszer
  • 17.4. A fejlődés várható irányai
• 18. Integrált szolgáltatású hálózatok
  • 18.1. Az ISDN koncepció
  • 18.2. Alapsebességű hozzáférés (BRA)
  • 18.2.1. Hozzáférési késleltetés
  • 18.3. Primer sebességű hozzáférés (PRA)
  • 18.4. Órajel-szinkronizálás, PDH és SDH rendszerek
• 19. Hangműsorszórás
  • 19.1. AM rendszerű átvitel
  • 19.1.1. Az AM rendszerű műsorszórás alapparaméterei
  • 19.1.2. Az AM rendszerű adó felépítése
  • 19.1.3. Az AM rendszerű vétel alapkérdései
  • 19.1.4. Az AM vevőkészülékek rendszertechnikája
  • 19.2. FM rendszerű átvitel
  • 19.2.1. Az FM rendszerű műsorszórás alapparaméterei
  • 19.2.2. Az FM adó felépítése
  • 19.2.3. Az FM vevők felépítése
  • 19.3. Térhatású (sztereo-) hangátvitel
  • 19.3.1. FM térhatású átvitel
  • 19.4. Digitális hangátvitel
• 20. Tv-műsorszórás
  • 20.1. A televíziókép kialakítása
  • 20.2. A fekete-fehér videojel felépítése
  • 20.3. A tv-technikában használt színkülönbség fogalma
  • 20.4. A helyes színvisszaadás elvi követelménye
  • 20.5. Színes analóg kódolási eljárások
  • 20.5.1. Az NTSC színes kódolási rendszer
  • 20.5.2. A SECAM kódolási eljárás áttekintése
  • 20.5.3. A PAL kódolási eljárás
  • 20.5.4. A MAC kódolási eljárás
  • 20.6. Digitális tv-kódolási rendszerek
• 21. Adatszórás, műsorszétosztás
  • 21.1. Az adatszórás definíciója
  • 21.2. Adatszóró hálózatok
  • 21.3. Adatszórás a műsorszóró hálózatokban
  • 21.3.1. Adatszórás AM műsorszórásnál
  • 21.3.2. Adatszórás URH-FM műsorszórásnál
  • 21.3.3. Adatszórás Tv műsorszórásnál, képújság
  • 21.3.4. Egyfrekvenciás hálózatok
  • 21.3.5. Műholdas rendszerek
  • 21.4. A műsorok szétosztása
  • 21.4.1. A műsorszétosztó műholdak közvetlen vétele
  • 21.4.2. Az AM-mikro műsorsugárzási rendszer
  • 21.5. Kábeles műsorszétosztó rendszerek
  • 21.5.1. A kábeles televízió-rendszerek felépítése
  • 21.5.2. A CATV-rendszeren átvitt jelek, a rendszer jellemzői
  • 21.5.3. A CATV-rendszerek fejlődési irányai
• 22. Rádiólokáció, mikrohullámú aktív távérzékelés
  • 22.1. Hatótávolság
  • 22.2. A céltárgyparaméterek mérése
  • 22.3. Modulációs eljárások
  • 22.4. Detekció
  • 22.5. Mérési pontosság, felbontóképesség
  • 22.6. Mikrohullámú aktív távérzékelés
  • 22.6.1. Szóródásmérő
  • 22.6.2. Képalkotó lokátorok
• 23. Rádiócsillagászat, mikrohullámú passzív távérzékelés, rádiónavigáció
  • 23.1. Rádiócsillagászat
  • 23.1.1. Rádióforrások
  • 23.1.2. Radiométer
  • 23.1.3. Rádióteleszkóp
  • 23.2. Mikrohullámú passzív távérzékelés
  • 23.2.1. A mérés elve
  • 23.2.2. A talajnedvesség mérése
  • 23.3. Rádiónavigáció
  • 23.3.1. Klasszikus navigációs rendszerek
  • 23.3.2. Globális helymeghatározó rendszer (GPS)
• 24. Fogyasztói elektronikai alkalmazások
  • 24.1. Mechanikai hangrögzítés
  • 24.2. Mágneses hangrögzítés
  • 24.3. Mágneses képrögzítés
  • 24.4. Optikai kép- és hangrögzítés
  • 24.5. A digitális hangmagnó
  • 24.6. Fogyasztói célú videokamerák
• Függelék
  • A távközlési törvény
• Tárgymutató